A Microsoft nem jelöli meg ilyenként az álhíreket a Bing keresési eredményeiben és a LinkedIn-bejegyzésekben. A cég attól tart, hogy a felhasználók ezt cenzúrának fogják tekinteni, és úgy gondolja, hogy a címkézésnek nincs sok értelme.
Brad Smith vezérigazgató mondja a Bloomberg hogy a Microsoft kevés értéket lát a dezinformáció címkézésében. „Nem hiszem, hogy az emberek hallani akarnak a kormányoktól, hogy mi igaz és mi nem. És szerintem ezt sem szívesen hallják a technológiai cégektől.” A Microsoft korábban az ukrajnai orosz invázió után csökkentette az RT és a Szputnyik orosz állami csatornák láthatóságát.
A Microsoft álláspontja eltér a többi technológiai óriásétól. Többek között a Meta és a Twitter téves információkat jelöl meg a bejegyzésekben, és csökkenti az ilyen bejegyzések és linkek láthatóságát is. Ez többek között a 2020-as amerikai elnökválasztásra és a koronavírus-járvány első periódusának dezinformációjára reagálva történt.
A Microsoft napi szinten keres bizonyos országok befolyásoló kampányait. Tom Burt vezérigazgató azt mondja a Bloombergnek, hogy a cél nem az információlopás. „Az egész megközelítésünknek arra kell irányulnia, hogy több információt adjunk az embereknek, ne kevesebbet. Nem botlhatunk bele abba, amit mások cenzúrának tekinthetnek taktikának.”
A Microsoftnak nincs jelentős közösségi médiuma, amely nagy mennyiségű dezinformációról ismert volna. A Bing keresőmotorként viszonylag korlátozott piaci részesedéssel rendelkezik, míg a LinkedIn, mint üzleti közösségi hálózat ritkán, vagy egyáltalán nem jelent meg a hírekben az elmúlt években a dezinformáció körüli nagyszabású kampányok miatt.